8.fejezet

*CARLA SZEMSZÖGE*

Úgy döntöttem le is fürdök. Miközben fürödtem kipillantottam a tükörbe. Csak bámultam, és bámultam. Egyszer csak észrevettem apa arcát ( ami az ütközés miatt ketté volt vágva ).

-Te-fogja meg a vállam-nem vagy a lányom. - azután másik kezét is felemeli, megfogja a torkom, és fojtogatni kezd - Te nem vagy a lányom! - apa oldalra kapja a fejét, az ajtó felé. Kopogtak.
-Carla bent vagy? - kérdezi Zayn.
-Egy pillanat. - zokogok. Felvettem a fehérneműmet, és a köntösöm és ajtót nyitottam.
-Mi a baj? - kérdezi.
-Semmi.- de nem bírtam magamban tartani. - Csak láttam apát.
-Mi?
-Most a tükörbe. Miközben fürödtem...
-Mi ez a lila folt a nyakadon? - kérdezi megtapintva a nyakamat.
-A tükörbe belenéztem és ő a hátam mögött állt. Először csak a vállamra tette a kezét és azt mondta: ,,Te nem vagy a lányom." azután felemelte a másik kezét, elkezdte szorongatni a nyakam és újra megismételte. Pont ekkor kopogtál. Miért pont én? - kérdeztem sírva.
-Én itt vagyok. Rám mindig számíthatsz. - és megölelt.
-Te is számíthatsz rám. - és megcsókoltam.
-Tudom.- mosolyog.- Most pedig menj. Fürödj meg normálisan és készülj el.
-Miért? Hova megyünk? - kíváncsiskodtam.
-Hozzám.- mosolyog. Bevallom alig vártam ezt a pillanatot.
-Egy óra múlva indulhatunk is.
-Én erre kíváncsi leszek.- mosolyog. Gyorsan beszaladtam a fürdőbe és már készültem is.
-Itt is vagyok! - jöttem le a lépcsőn.
-Gyönyörű vagy! - mosolyog és megcsókol.- Gyönyörű, de ez egy óra és két perc volt.
-Nem baj. Akkor is majdnem egy óra.- újra megcsókoltam.
-Akkor mehetünk? - kérdezi Zayn.
-Igen.- mosolyogtam.
-Hova mentek? - kérdezi anya.
-Hozzánk.- mondja Zayn.
-És mikor jöttök?
-Este.- válaszolom.
-Ne aggódj Alice. - mióta tegeződnek? - Biztonságban lesz. Ezt megígérem.
-Akkor vigyázzatok magatokra.
-Oké, szia anya! - adtam egy puszit az arcára.
-Szia Alice! - köszön el Zayn.
-Szia Zayn! - köszön el Anya és bezárja az ajtót. A kezünket összekulcsolta és úgy sétáltunk el hozzájuk.
-Alig várom.-mondtam izgatottan.
-Igen... Szóval... Nem voltam otthon már egy napja, így nem tudom milyen állapotba lesznek otthon.
-Ezt hogy érted?
-Hát..Van egy bátyám. Ő néha iszik, vagy drogozik. Meg ott van apám aki.. Hát.. Kicsit alkoholista. Szóval ne vedd magadra azokat amit mondanak.
-Rendben.
-De komolyan. Ígérd meg.- Zayn nagyon megijeszt.
-Oké, ígérem! - nemsokkal később megérkeztünk Zayn-hez. Mikor bementünk a házba, dohány és alkoholszag csapott meg. - Huh! - fintorgok, Zayn pedig csak mosolyog.
-Én már megszoktam. - mondja nyugodtan.
-Gondolom... Ezt nem lehet kibírni.
-Menj - hallottam valami fura hangot a konyhából.- fel a szobámba.- nyomja a kezembe a kulcsot. - A folyosó végén szembe.- nem mozgott a lábam.- Menj! - és megindultam.

Zayn a konyhába ment és annyit hallottam, hogy elkezd valakivel kiabálni. Én a folyosón sétáltam ahol megláttam egy csomó injekciós tűt. Megtorpantam. Elgondolkoztam azon, hogy tovább menjek e, de azután eszembe jutott, hogy Zayn szobájába biztonságba leszek. Így hát megindultam. Majdnem odaértem, mikor valaki megjelenik előttem. Olyan fekete haja van mint Zayn-nek, viszont ennek a valakinek kék szeme van. Nagyon csúnya. A pupillái kivannak tágulva. Alig látszik a szeme színe. Szerintem be van drogozva. Sőt biztos. Óvatosan kikerültem és megindultam a szoba felé.

-Te meg milyen kurva vagy? - kérdezi lenézően.
-Mit mondtál? - nagyon ideges lettem.
-Te meg mi-lyen kur-va vagy? - mintha egy fogyatékosnak beszélne.- Süket vagy? - kérdezi.
-Ne foglalkozz vele.- nyugtatom magam.
-Mennyi vagy egy menetre? - nem bírok magammal.
-Amennyit ki nem tudnál fizetni! - odamegyek és megpofoztam.- És nem vagyok kurva! - bevertem neki egy nagyot. Hátrahajtotta a fejét és elmosolyodott.- Látom - szorítja meg a kezem.- tüzes vagy. Ez tetszik! - ellöktem magamtól. Zayn pont most jelent meg a lépcsőn.
-Zayn! - kiabálok.
-Jaymi! - ordítja.- Engedd el! - úgy látom ez a Jaymi kétszer akkora, mint Zayn.
-Ez a te kurvád? - kérdezi fintorogva.
-Húzzál be a szobába és szopd le magad! - majdnem megütötte, de én megfogtam a kezét.
-Zayn. - mikor rám pillantott szemei dühösen néztek rám. Hirtelen megijedtem. De ezt észre is vette és lenyugodott.
-Igazad van. - elmosolyodik hogy megnyugtasson.- Gyere. Menjünk be a szobába.-és bementünk a szobába. - Amint láttad ez a családom. Ez a srác a testvérem Jaymi. Lent pedig az apukám Will. Jaymi még jobb állapotban volt mint szokott lenni. - úgy látom mintha csalódott lenne valami miatt.
-Mi a baj Mackóm? - kérdezem és a szemébe nézek. Látom ettől megnyugodott picit.
-Ez az egész. A család. Azt hittem nem fogsz összefutni velük. Eddig akárki meglátta őket elszaladt..
-Zayn! Engem nem érdekel a családod. Engem csak te érdekelsz. És a két gyönyörű barna szemed. Nekem csak te kellesz.- és megöleltem. Beleszippantott megint egy nagyot a hajamba.- Legalább van egy hely ahol te is otthon érezheted magad. Hozzánk bármikor jöhetsz. Remélem tudod.
-Igen tudom.- mosolyog.- Számíthatok rád?
-Persze. Mindenben. Én itt leszek neked! Mindig! - Zayn lassan megcsókol. A keze felcsúszik a combomon. Én leveszem róla a pólót, és elkezdem kikapcsolni a nadrágját.
-Carla! - ez fura.- Nem itt szeretném ha először megtörténne.- sóhajtottam egy nagyot.

*ZAYN SZEMSZÖGE*

Úgy veszem észre, hogy Carlat nem érdekli milyen itthon az élet. Ő megértő. Nagyon aranyos, hisz azt mondta bármikor otthon lehetek nála.
Olyan érdekes, hogy itt rám veti magát. Mintha tetszene neki ez a környezet.

-Zayn én szeretlek.- mondja a szemembe.
-Én is szeretlek Carla. Te vagy az én angyalom.- és megcsókolom. Majd még egyszer. Az ajtó kinyílik. Apa az.
-Zayn! - láttam meglepődött, hogy Carla a karjaim közt van. Apa valamin elcsodálkozott.- Nem fontos...- mintha kijózanodott volna, ahogy megpillantotta Carlat.
-Te ismered őt? - kérdezem Carlat.