5.fejezet

Tanulással csak a baj van...

Ez az új srác megőrjít. Folyamatosan rá gondolok.

-Hogy hívják?-kérdezi anya-Te szerelmes vagy.-mondja anya mosolyogva.
-Nem...-a telefonom elővettem, hogy megnézzem az időt.

[visszaemlékezés]

-De honnan fogom tudni, hogy hova menjek?-kérdezi ...
-Majd pontosan este hét-kor felhívlak. Busszal kellesz jönnöd, mert az pontosan a Long Street-en tesz ki. És én pedig kimegyek eléd. Oké?-kérdeztem a suli előtt.
-Rendben. Akkor majd találkozunk.-kacsintott és elment.

[visszaemlékezés vége]

Pontosan hét óra. Pont befejeztük a vacsorát is.

-Nagyon finom volt a vacsora anya.-elindultam az ajtóhoz- Ja, anya! És amúgy Zayn-nek hívják.-mosolyogtam.
-Hova mész ilyen későn?-kérdezi anya.
-Zayn-hez a buszmegállóba.
-Honnan tudod hogy ott van?-kérdezi.
-Mikor hívni akartam, pont küldött egy sms-t.
-Jaa. De siessetek!
-Oké!-és bezártam az ajtót.

Nagyon jó idő van, ahhoz képest hogy este van.
A buszmegállótól nem messze lehettem, mikor 3 fiú megjelent mögöttem.

-Állj meg kislány!-kiabálja az egyik-Nem bántunk!-elkezdtek röhögni. Pont megláttam Zayn-t a megállóba, mikor az egyik srác megfogta a fenekem és megállított-Zayn!-kiabáltam-Zayn!-elkezdett felém rohanni. Én elkezdtem zokogni, mert az egyikőjük lehúzta rólam a nadrágot.
-Engedjétek el!-mondta határozottan Zayn.
-Miért? Mi lesz?-kérdezte az egyik és Zayn elé állt. Azután csak azt vettem észre, hogy a srác leesik a járdára-Na!? Elengeditek?-és Zayn dühösen megindult a 2 srác felé.

*ZAYN SZEMSZÖGE*

Mikor meghallottam Carla kiabálását, gyorsan kezdett verni a szívem, hisz az első kiáltásnál éreztem, hogy baj van. A második csak megerősítette. Mikor megláttam, azt a három semmirevaló fiút, elöntött a düh. Hisz nem is olyan rég voltam a rendőrségen a dühkezelési problémám miatt. Majdnem megöltem egy srácot, mert vele csalt meg az egykori csajom.
Mikor az a fiú elém állt, csak az az érzés volt bennem, hogy üssek amekkorát tudok. Ez így is történt.
Amint elhajtottam a többit, arra vágytam, hogy Carla a karjaim közt legyen biztonságba. Segítettem neki felállni és magamhoz öleltem. Éreztem hogy Carla a felsőmbe markol.

-Köszönöm!-zokogta-Ha te nem vagy engem mege...
-Ezt a szót SOHA ne ejtsd ki a szádon! Érted? SOHA!-utasítottam.

*CARLA SZEMSZÖGE*

-Köszönöm!-mondtam neki még egyszer-Gyere! Menjünk!-mondtam már mosolyogva.
-Várj!-maga felé fordított és letörölte az arcomról a könnyeket.
-Anyának erről egy szót se oké!?
-De miért ne?
-Nem szeretném ha tudna róla. Van elég problémája így is.
-Oké...-láttam hogy Zayn nem örül neki.
-Köszönöm. Itt is vagyunk!-mosolyogtam.
-Szép ház!-mondja.
-Köszi.-beértünk az ajtón és anya mosolyogva várt bennünket.
-Sziasztok!-köszönt anya.
-Szia anya!-Zayn lefagyott. Nem is tudom miért.
-Zayn ő itt az anyukám Alice. Anya ő itt Zayn.-és kezet ráztak.
-Jónapot! Ne haragudjon meg a viselkedésemért de...Szó szerint anya lánya. Nagyon csinos tetszik lenni.-anya elpirult.
-Köszönöm Zayn!-mosolyog anya-Hívj csak Alice-nek.
-Gyere Zayn!-mondtam, mert még a végén leülnek teázni is-Menjünk tanulni.
-Örülök, hogy megismertem.-köszön el Zayn. Anya nagyon kedveli úgy vettem észre.
-Én is Zayn.-mosolyog anya. Megfogtam Zayn kezét és felvezettem a szobába.
-Azt hittem, hogy sose leszünk már kettesbe.-mondja Zayn majd megcsókol. A kezét a pólóm alá csúsztatta. Kirázott a hideg.
-Zayn.-mondtam és eltoltam magamtól-Tanuljunk. Oké?-és elővettem a könyveket.
-Én nem szeretnék tanulni.-makacskodott.
-Akkor ellehet menni.-láttam fontolóra vette a dolgokat. Végül maradt.

*ZAYN SZEMSZÖGE*

Elég határozottnak tűnik ez a Carla lány. Más csaj hagyta volna...Nem is. Más már az ajtó előtt letámadt volna, nem pedig az hogy ,,tanuljunk". Minél jobban nem kellek neki, ő annál jobban kell nekem. Szeretem az ilyen lányokat. Igaz még egyel se találkoztam azért fura érzés. Ahogy megfigyeltem Carla anyukáját, nem is olyan régen bántalmazhatták. Most már értem miért ne szóljak neki.
De ez a tanuljunk dolog mindig nem tetszik. Igaz..Holnap én felelek egészségtanból. Pont a férfi és a női kapcsolat a téma.

-Carla!-rámnézett-Nem kezdhetnénk egészségtannal? Hisz holnap én felelek.
-Rendbe. Akkor kezdjük.-Carla elkezdte elmagyarázni a dolgokat. Nagyon unalmas volt. Így hát..
-És...-közelebb hajoltam hozzá-Milyen az gyakorlatba?-megcsókolt a száját, majd a nyakát. Ahogy láttam tetszett neki.
-Biztos-eltolt magától-jó.-akkor úgy látszik ma nem lesz semmi...-De Zayn nyugi.-nem tudom mit akar-Nem baj ha még szűz vagy.-láttam élvezi a helyzetet.
-Nem vagyok az. Már egy jó ideje nem.
-Ezzel nem dicsekednék.-nagyon huncut.

*CARLA SZEMSZÖGE*

Ez komoly? Azt hiszi ilyen könnyen megszerezhet? Nagyon nagy egoista szegény. De akkor kezdődjék a játék.

-És te?-kérdezi mosolyogva Zayn.
-Azt a képzeletedre bízom.-elmosolyogtam.
-Hmm..-majd elmosolyodik.
-Ne ilyen feltűnően ha lehet. Kiábrándító.
-Szóval akkor tetszek neked.-elvörösödött az arcom. Szinte már lángolt.
-Ezt egy szóval sem mondtam. De most már komolyan tanuljunk jó?
-Rendben. Akkor tanuljunk.

Éjfél körül lehetett, mikor feladtam magam és Zayn vállán elaludtam. Nagyon jó fej.
Hajnalba ( kettő - három óra fele ) felriadtam. Valami zajt hallottam a konyhából. Elindultam hogy megnézzem, de mintha valami lefogta volna a lábam. Ezért semerre se tudtam mozdulni. Mikor leültem az ágyra elengedte a lábamat ez az érzés. Zayn-t felkeltettem. 

-Zayn!-megböktem de nem kelt fel. Felültem mellé és elkezdtem az arcát cirógatni-Zayn!-erre bezzeg felkel...
-Miaz?-kérdezte fáradtan.
-Hallottam valami zajt a konyhába. Lejössz velem megnézni mi az?-kérdeztem.
-Le..Persze..-láttam rajta hogy nem szeretne jönni, de azért lekísért.
-Zayn!-szóltam neki, majd hátra fordult-Én csak azt szeretném mondani...